Hogyan vezetett vissza egy mérnököt az írás öröméhez három kézműves Pendors töltőtoll?
Pethő Sándor tollkészítő, a Pendors tollak megálmodója és készítője megtisztelt azzal, hogy három gyönyörű töltőtollát elhozta nekem kipróbálásra. Öröm volt vele és párjával találkozni, megismerkedni a tollkészítés hátterével, történetével.
Nem vagyok szakértő, csak rajongó
Bár írószer-rajongó vagyok, előre kell bocsátanom, hogy ilyen kézműves tollak értő megítélésére messzemenően nem vagyok alkalmas. Bár gyerekként szüleim különleges író-és rajzeszközeivel voltam körülvéve, láttam a kézzel készült tervrajzok születését és magam is mérnök lettem, sem a szépírás, sem a rajzolás nem az erősségem.
Életem legnagyobb részében egyszerű szövegeket, vázlatokat készítettem kézírással. A sebesség és a dokumentáltság volt a fontos. Idővel – bár jó két évtizeddel lemaradva a számítógépek írószergyártást sújtó előretörésétől, én is megtanultam nagyon gyorsan és vakon gépelni, így a kézírás szinte teljesen kikerült az életemből.
Egy trauma után pedig nemcsak a járást, de szinte minden mozgást újra kellett tanulnom, így még annyira sem tudok szépen írni. Még nagyon sokat kell írnom, hogy újra írástudónak nevezhessem magam.
Pendors Mistral töltőtoll
A három Pendors toll megjelenésben és használatban is három különböző karakter.
A Mistral csillogó ezüst alkatrészei az ezüstös szín két, alig megkülönböztető tónusával játszanak finoman. A kupak és a tolltest egy-egy igazán különleges, természetes anyagból készült borítást kapott.
A kupak jellemző anyaga a fényesre polírozott fekete bivalyszaru. A különleges, természetes anyag a csillogó ródium és titán felületekkel összhangban, magas fényű polírozástól ragyog. A tolltest a cserjés hanga (erica arborea) gyökeréből készült. Ezt az anyagot nevezik pipafának (angolul briar) is, mert rendkívül sűrű, jól bírja a hőt, és különleges, vörösesbarna, csomoros mintázata van. Ennek a növénynek bő fél évszázadon keresztül kell háborítatlanul növekednie mediterrán otthonában, mire kitermelhető pipa, bicska, vagy toll alapanyag lesz.
A Mistralt egy elegáns, bicolor Beaufort hegy teszi teljessé, a belsejébe pedig konverter szívja fel a tintát. A három toll közül a Mistralnak legvékonyabb a tollnyaka, vagyis a rész, ahol a tollat megfogjuk. A másik két tollhoz képest kisebb a tollhegy mérete is.
Mivel kifejezetten a vékony fogású írószereket kedvelem – kedvenceim közé tartozik a Parker Classic Flighter igen karcsú golyóstoll, vagy a hozzá hasonló fogású, de sokkolóan vékonynak látszó Tombow Zoom 707 – az ujjaimnak talán ez a toll adta meg magát legkönnyebben.
Pendors Cyklon töltőtoll
A Pendors Cyklon töltőtollnak rendkívül elegáns a megjelenése. A fém részeket mély fekete króm borítja, a kezünkkel leggyakrabban érintkező, és a toll látványának nagy részét adó hengeres részek pedig fekete-vörös angol Cumberland ebonitból készültek.
Az ebonitban túlnyomóan uralkodó a fekete szín, és benne szabálytalan, spirális vörös csíkok jelennek meg. Mint egy tűztornádó a sötét éjszakában. Mindössze három kicsi részlet, a tolltest záródarabja és a henger között, valamint a szekció és a tolltest között jelenik meg egy-egy vékony ródiumozott, ezüstösen tükröző gyűrű, valamint a kupak teteje kapott ilyen borítást.
A vékony vörös „lángnyelvekkel” díszített fényes tolltesthez egy szép kidolgozású bicolor tollhegy társul. Rendkívül elegáns, tekintélyt parancsoló kivitel, ahhoz illő súllyal.
Kit-tollak és a Beaufort öröksége
A harmadik toll előtt itt megállnék egy pillanatra, hogy a Mistral és a Cyklon közös tulajdonságait megemlítsem. Ezek az írószerek úgynevezett kit-tollak, vagyis az írószer bizonyos alkatrészeit egy külső gyártó készíti.
Nem akármilyen gyártó, hanem az angliai Beaufort: a cég, amely több hozzáértő egybehangzó elmondása szerint a legmagasabb színvonalú alkatrészeket ajánlja az egyedi tollkészítők kezébe. A fém alkatrészek rézből vagy bronzból készülnek, és olyan nemes bevonatokat kapnak, mint a ragyogó ezüst színnel csillogó ródium, a „fekete” titán (ami nem is igazán fekete, hanem az ezüstös csillogásnak egy füstösebb, szürkébb tónusát adja), vagy a fekete króm, ami esetünkben a Cyklon gyönyörű sötét karakterét megadja.
A tollkészítő – esetünkben Sándor – elképzel egy tollat, kiválasztja hozzá a különleges alapanyagokat, amiket aztán fáradságos, precíz munkával megmunkál és ráépít a kit-alkatrészekre, kiegészíti a toll karakteréhez és a vevő igényeihez megfelelő minőségi tollheggyel, így készül el az egyedi, testre szabott írószer.
Pendors P52 – az egyedi karakterű töltőtoll
A harmadik toll, a Pendors P52 egy teljesen más világ. Ez egy úgynevezett kitless töltőtoll, vagyis a készítő a hegyen és a tintavezetőn kívül semmilyen félkész alkatrészt nem használ, a toll teljes szerkezete saját elképzelése és keze munkája szerint alakul. Erről a tollról „hiányoznak” a csillogó fém alkatrészek, és a kupakján klipsz sem található, viszont száz százalékban a készítő által választott anyagból, az ő elképzelései szerint készül el, rendkívül precíz kidolgozással. A toll anyaga fekete-vörös, faerezet-mintát idéző német ebonitból készült.
Itt megint álljunk meg egy pillanatra, mi is ez az anyag? Az ebonit egy keménygumi. Kaucsukból készült valódi gumi kénnel való kezelése és hevítése során jön létre. Ez a fajta ebonit pedig a briarhoz hasonlóan visszavezet a pipakészítéshez. A Dunhill nevű luxusmárka készített vörös-fekete mintás ebonitot pipái készítéséhez. Ezt a csíkos, márványos anyagot eleinte „Brindle”-nek nevezte, de az anyagon később rajta maradt a Cumberland street neve. Ebben az utcában voltak a Dunhill raktárai és gyártókapacitása.
Az ebonitot Charles Goodyear, az autógumigyártó fedezte fel, vagy hozta létre először 1849-ben, tehát egy igen régi, műanyagok előtti természetes alapú mesterséges anyagról van szó.
A P52 látszólagos egyszerűsége ellenére teljesen magával ragadott. A vörös-fekete szín miatt itt kompozit anyagról van szó, az ilyenek esztergálása soha nem könnyű, az ebonit pedig önmagában sem adja meg magát úgy, mint a fa, vagy a fémek. Ehhez képest mindkét ebonit töltőtollnak gyönyörű a kidolgozása, a P52 menetét pedig úgy esztergálta ki Pethő Sándor, hogy tökéletes simasággal csúszik egymásba a két anyag, teljesen egyenletes, finom ellenállást közvetít a három bekezdéses menet, mire másfél fordulattal rácsavarjuk a kupakot.
Ez a toll egy monokróm acél JoWo hegyet kapott, ami a három toll közül a legvékonyabban ír.
A tollhegyek titka: Bock és JoWo
Mindhárom Pendors töltőtoll különleges, egyedi, rendkívül finom írószer. A tapintásuk, a látványuk, fogásuk és a velük való írás is különleges élményt adott. A Mistral és a Cyklon tollaknak a fém szerkezet miatt (nem spórolták belőlük az anyagot) tekintélyt parancsoló súlya van. A tiszta ebonit P52 velük szemben egy könnyed toll, amihez tökéletesen illik a vékonyan író hegy.
A töltőtoll-hegy a legkényesebb alkatrész, ami a legritkább esetben készül kézműves munkával. Még nagyobb tollgyártók is gyakran vásárolnak hegyet olyan gyártóktól, melyek kifejezetten a tollhegy-gyártásra specializálódtak.
Két patinás német gyártó, a Bock és a JoWo hegyeit találjuk a Pendors töltőtollakban. A hegy és a tintavezető szerves egységet képez, a tintavezető finom járatai, bordái, szellőző járatai és a fém tollhegy rendkívüli precizitással kialakított tintavezető rése gondoskodik a pont elegendő, de sosem sok tinta adagolásáról.
A hegy végén egy irídiumból, vagy más rendkívül kemény fémből kialakított gömbölyded alkatrész találkozik a papírral, és adja meg az írás végső érzetét. Mindhárom toll esetében tetszett a választás: jól is néznek ki, és tökéletesen teszik a dolgukat a német hegyek.
A kézírás újratanulása
A tollakat a gyakorlatban is kipróbáltam. Belevágtam egy könyv írásába, és azt a számomra is meglepő döntést hoztam, hogy inkább kézzel, papíron írom a kéziratot, nem billentyűzeten. A három tollat néhány saját töltőtollammal együtt, felváltva használtam.
Be kell vallanom, az első két nap után megfájdult a kezem, és pihenőt kellett tartanom. Az írás újratanulásában a három toll nagyszerű ösztönző volt. Fiatalkori sas-szememnek és az általam preferált XF-es tollhegyeknek tökéletesen megfelelt a 2mm-es betűmagasság, ami természetes kézírásommá vált.
Ehhez az írásmódhoz csak a három ujjamat kell mozgatnom, és a könnyű tollak emelése sem jelent akadályt. Ezek a komoly tollak rávilágítottak arra, hogy mindenen változtatnom kell, ha kézzel akarok írni. Nem elég csuklótól ujjbegyig használni a kezemet, és a székemet is át kellett állítanom.
Papírok és tinták
A Pendors tollakkal való ismerkedésem heteiben papírokról és tintákról is sok mindent meg kellett tanulnom. Néhány hete még fogalmam nem volt arról, hogy mit értenek a megrögzött töltőtoll-rajongók visszajelzésen. Most már én is tudom.
Négy-ötféle papírt használtam, amik közül a legsimább, legfinomabb a japán Maruman spiral note pontozott papírja volt. Ezen a papíron hang és érezhető ellenállás nélkül siklottak a tollak. Ennek a papírnak meglehetősen zárt felülete van, a lazább szerkezetű papírokon látható rostok itt nem szívják a tintát.
A Pendors töltőtollak közül a Cyklon és a Mistral néhány esetben nem húzta a vonalat azonnal, amint a papírhoz érintettem a hegyet. Ennek okát csak akkor értettem meg, mikor a tintákról is elkezdtem tanulni. A Cyklon-ba a kifejezetten száraz tintaként ismert Pelikan 4001 legszárazabb változatát, a blue-black színt töltöttem. Ez a tinta vasgallumot is tartalmaz, ezért a kohézió-adhézió-felületifeszültség rejtelmein kívül a szemcsék is nehezítik a tintavezető és a hegy dolgát.
Miután tintát cseréltem, a sokkal nedvesebb karakterű Pendors tintával ilyen kihagyást soha nem tapasztaltam, és a Pelikan-nal is csak a Maruman rendkívül sima papírján. Más, kevésbé márkás, de látványra és érzetre elég jó papírokkal sikerült megéreznem, milyen az, amikor a toll finom, vagy erőteljesebb visszajelzést küld a kézre.
A rendkívüli ritkaságszámba menő kihagyások másikát pedig a Mistrallal tapasztaltam, de mint kiderült, annak egészen más oka volt. Itt a Pendors barna tintáját használtam, ami egyszer-egyszer a toll fekvő helyzetében a konverter dugattyújához folyt, és meglepő módon onnan nem folyt le a hegy felé, amikor felvettem a tollat. Egy apró pöccintéssel a gravitáció tette a dolgát, és a Mistral hibátlanul dolgozott tovább.
Semmi hiba, csak élmény
A két, tényleg elhanyagolható, és megmagyarázható kihagyásos eseten kívül semmilyen használati problémát nem tapasztaltam a Pendors tollakkal. A kupakok tökéletesen zárnak, és ezt a P52 esetében külön szeretném kiemelni, hiszen abban semmilyen „gyári” alkatrész vagy tömítés nincs, kizárólag a készítő precizitásán múlik a könnyed működés és tökéletes zárás. A három nagyszerű toll soha nem mutatta a kiszáradás vagy szomjazás semmilyen jelét. Élmény rájuk nézni, kézbe venni és használni őket.
A kiegészítők
A töltőtollak prezentációjáról talán az elején kellett volna írnom, de magukkal az írószerekkel szerettem volna kezdeni. A dobozt kinyitva egy fényes aranybarna kendővel találkozunk, a Pendors levelet és tollat ábrázoló emblémájával.
A Cyklon és a Mistral egyedi, gyönyörűen kivitelezett, félig nyitott bőrtokot kapott, rajta dombornyomással a Pendors név és az embléma. A bőrtokok színe a tollakhoz illeszkedik: a csomoros hanga-bivalyszaru toll barna, a sötét, tűztornádót idéző toll koromfekete tokot kapott.
A P52 töltőtoll tokja igazán különleges, és karakterét a tollhoz illőnek tartom. Egy bőr bújtatós, zárt textiltok, rajta kis bőr fülecske a Pendors logóval. A barnás-szürke textil tokon a kender jutához hasonló textúra látható, tapintása viszont bársonyosan finom.
A tollak csomagolásában három igényesen kivitelezett kártyát, és egy kihajtogatható, nyolcoldalas füzetet találtam. A füzetke egy illusztrált használati útmutató. A kétlapos minőségi tanúsítványon a készítő neve, elérhetőségei, saját kezű aláírása, a toll neve és jellemző anyaga. Egy külön kártyán az írószer típusának megnevezése, a hátoldalán pedig a toll részletes leírása található. A negyedik kártyán a Pendors hitvallását, mottóját olvashatjuk.
Zárszó
Pethő Sándornak köszönöm a lehetőséget és az élményt, és minden tollrajongónak ajánlom, hogy ismerkedjen meg az egyedi Pendors tollakkal. Nagy valószínűséggel talál az elképzeléseihez illő darabot, vagy ha nem – és ez az egyedi tollkészítés legfőbb erőssége – megbeszélheti a készítővel, hogy milyen tollat szeretne.
