Mítosztalanítunk: Nem Moholy-Nagy tervezte a Parker 51 tollat, ahogy Galamb József sem egyedül tervezte a Ford T-modellt és Irinyi János sem a gyufát találta fel.
Miért írnék mégis cikket, ha semmilyen kapcsolódásuk nem lenne?
Egy legenda születése
A Parker 51 töltőtoll történetével rengeteg cikk foglalkozik és akár ugyanannyi könyvet képes lenne megtölteni, ezért nem is merek mélyebben a sztoriba belekezdeni. Annyit érdemes tudni, hogy George Safford Parker távíróoktató, szenvedélyes töltőtoll javító és kereskedő 1888-ban megalapította a Parker Toll Vállalatot (Parker Pen Company), amelynek a matematika megkérdőjelezhetetlen törvényei miatt 1939-ben volt az 51. évfordulója.
Pont abban az évben, amikor bemutatták a Parker 51-et. Természetesen a névadás nem véletlen. Egyrészt ezzel kívántak a születésnap előtt tisztelegni, másrészt a toll bemutatásakor már tudták, hogy valami nagyon különlegeset, az addig megszokottól merőben eltérő íróeszközt alkottak Ezért olyan nevet kerestek, amely a világ minden nyelvén ugyanazt jelenti és nincs gond a kiejtésével sem.
A névválasztás különösen szerencsés volt, hiszen míg az 1939-ben megálmodott Parker 51 a világ írószer piacán nem talált legyőzőre, addig a rekord gyorsasággal 1940-ben, mindössze 117 nap alatt kifejlesztett nagy hatótávolságú kísérő-vadászrepülőgép, a P-51 Mustang a légtér urává vált a II. világháború légi harcai során. Kenneth Parker nagy rajongója volt a repülésnek így a két 51- est előszeretettel jelenítette meg a reklámokban, mint a győzelem, a kor iparosítása, a sebesség, a légvonalas tervezés szimbólumait. A két 51-es meg is fért egymás mellett ilyen tálalásban hiszen nemcsak formavilágukban hasonlítottak, hanem történetük összeért a II. világháborúban is.
Nemcsak a P-51 Mustang vette ki a részét a győzelemből, hanem a Parker 51-es is, hiszen 1945. május 7-én a kora hajnali órákban a szövetséges haderő főparancsnoka, Dwight D. Eisenhower hadseregtábornok reimsi főhadiszállásán a német haderő feltétel nélküli megadásáról szóló kapitulációs okmányt a saját Parker 51-es tollával írta alá. Ezt a tényt eddig is tudtuk, de az már kevésbé ismert, hogy Alfred Jodl is azt a tollat használta az aláíráskor.
A névválasztástól függetlenül már a toll műszakilag forradalmi volt. A toll testét új, hőre lágyuló műanyagból készítették, amely lehetővé tette a minden addigi formától eltérő fedett hegykialakítást. A hegy méretét ezzel csökkentették, amely lehetővé tette az aranyszükséglet csökkentését, ezzel pedig pénzt takarított meg a gyár, a minőség és a presztízs emelése mellett.
A hegy kialakítása lehetővé tette a toll számára, hogy jobban tárolja a tintát és annak elosztása hatékonyabb legyen, írási sebességtől függetlenül.
Moholy-Nagy László
Moholy-Nagy László 1895-ben született Bácsborsódon. A XX. század legvirtuózabb magyar képzőművésze volt. Festő, grafikus, fotó- és filmművész, tipográfus, díszlettervező, pedagógus és szervezőtehetség. A weimari Bauhaus iskola legrangosabb képviselőjeként ismerjük.
A harmincas években már nem találta helyét Európában. 1937-ben Walter Gropius, a Bauhaus alapítója és régi barátja hívására Moholy-Nagy kibontakozásának nagyobb lehetőséget adó közegbe Amerikába költözött. A Chicagóban alakult Association of Arts and Industries design iskola vezetését vállalta el. 1939-ben megalakította saját iskoláját, a School of Design-t, a tanítás mellett pedig gazdasági társaságok – többek között 1944-től a Parker gyár -művészeti tanácsadójaként dolgozott.
Sokoldalú művész volt, igazi reneszánsz ember. Mély gondolkozású, született tanár, aki a környezetét inspirálta.
Moholy-Nagy László és a Parker 51
Az 1939. januárban bejelentett US2223541A és az 1948-ban már az új tintarendszerrel bejelentett US2612867A szabadalmi iratok Martin S Baker nevét rögzítik a Parker 51 megalkotójának, később társaként Harlan H. Zodtnert is.
A szabadalmi iratokból az derül ki, hogy az eredeti 1939-es dokumentumok, csakis a műszaki megoldásokra terjedtek ki, míg a becsatolt műszaki rajzok még nem a végleges, mindnyájunk által megismert Parker 51-es formáját ábrázolták.
Persze a dátumokból látszik, hogy a töltőtoll megalkotásában nem vehetett részt Moholy-Nagy László, hiszen azt a Parker gyárral együttműködése kezdete előtt már 5 éve bemutatták. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy már ebben a korban is tervező csapatok dolgoztak egy-egy terméken vagy termék családon. Moholy-Nagy a Parkerhez nem kifejezetten tervezőnek ment, hanem olyan vezetőnek, aki átlátja a termék teljes életútját az ötlettől a tervezőasztalon keresztül a megvalósulásig.
Moholy-Nagy László 1946. április 11-én az alábbi levelet írta rokonának, Nagy Jenőnek:
„Én a Parker Pencil cég (te talán már láttál egy „51” töltőtollat) tervezője vagyok és tavalyelőtt meg modern vasúti kocsikat terveztem.”
A fentiek szerint nem írta, hogy a Parker 51-et tervezte volna, csupán annyit, hogy a Parker cég tervezője és csak a cég beazonosítása érdekében jegyezte meg, hogy az 51-es tollat gyártó Parkerről van szó.
Maga a Parker 51 nemcsak egy toll volt, hanem egy teljes termékcsalád, töltőtollal, ceruzával, golyóstollal, a tollak díszdobozaival, saját tintával, reklám és egyéb nyomdai anyagokkal, asztali tolltartókkal és a hozzájuk készült tollakkal. Moholy-Nagy ennek a termékcsaládnak a munkálataiban vett részt, mint nagynevű tanító és szakember. Például termékcsalád speciális tintájának címkéjén felfedezhető az erős Bauhaus hatás.
Az amerikai szabadalmi hivatalban három, nevével jelzett Parker 51 asztali tolltartó terv maradt fenn; ebben az időben az asztali tolltartókból jelentős forgalmat bonyolítottak, melyekből külön katalógusuk is készült.
A tervező 1946. februárban készített egy Parker 51 koncepciót, amely a tollat az ujj meghosszabbításaként szimbolizálta.
Moholy-Nagy László 1946. november 24-én hunyt el Temetésén Walter Gropius mondott beszédet. Kenneth Parker, az alapító fia, a cég belső újságjában, a Parkergram-ban búcsúzott el 1946 decemberében.
„A világ legkeresettebb tolla”
Ha a Parker 51 terve nem is Moholy-Nagy László munkája, azért mégis büszkén nézhetünk erre a termékre, erre a gyártóra és a korszakra, mert a cég vezetése bízva és ismerve Moholy-Nagy kiemelkedő tehetségét, művészeti vezetőként alkalmazta pont akkor, amikor piacra dobta és meghódította a világot az azóta is legendás töltőtollal, amely az elmúlt több, mint 80 év alatt megérdemelten birtokolja a „Világ legkeresettebb tolla” címet.
Érdekel a téma?
Olvasd el ezt is:
A cikkben található, fantasztikus töltőtoll gyűjteményért köszönet Kovács Zoltán tollresturátornak. Fotók: Kiss Csaba
Jeromos további cikkeit a Budapest Pen Show közösségi magazinban itt találod!