A Lamy legsikeresebb termékének tervezési titkai, avagy hogyan lett egy iskolai töltőtollból design ikon?

Sosem voltam nagy safari rajongó. Évekkel ezelőtt, amikor beleszerettem a Lamy – elsősorban a 60-as-70-es-80-as évek – klasszikus írószereibe, kis távolságtartással kezeltem a safarit. Az üzletekben, ahol egymás mellé volt kihelyezve a letisztult, elegáns, fekete Lamy 2000 és az adott év éppen aktuális rikító „safarija”, az utóbbiról próbáltam inkább tudomást sem venni, annyira távolinak gondoltam ezt a stílust, annyira más volt, mint az általam szeretett visszafogott és geometrikus formavilág. Később, amikor mégis hozzájutottam egy-egy safari tölőtollhoz, ezek vagy fiók mélyén végezték, vagy elajándékoztam őket.

A fordulópontot az jelentette, amikor kipróbáltam egy 80-as évekbeli fehér, fekete klipszes tollat és napi használatba vettem. Bár továbbra sem gyűjtöm kifejezetten a Lamy safari tollakat, azért folyamatosan gyarapodik a számuk, ezzel párhuzamosan pedig elkezdett egyre jobban foglalkoztatni, hogy hogyan lett ebből az írószerből a világ egyik legnépszerűbb töltőtolla. Akkor még nem tudtam, hogy az út, ami során eljutottam a Lamy safari megszeretéséig, nagyon hasonló ahhoz, amin a piac ment végig a 80-as évek elején, a toll megjelenésekor.

Mitől vált a safari ilyen sikeressé? Miért is illik bele a Lamy termékkínálatába? Válhat-e egy iskolai töltőtoll töltőtolltörténeti darabbá és ikonikus design tárggyá? Cikkem első részében a safari történetét mutatom be, elsősorban a tervezési szakaszra kitérve, röviden pedig az egyes változatokat, színeket is megemlítve.

 

A Lamy forradalom: modern design születik

A Lamy cég története az 1930-as évekig nyúlik vissza. A cég elődjét C. Josef Lamy alapította a németországi Heidelbergben, kezdetben Artus és Orthos néven. A 2. világháború után már saját neve alatt készítette az írószereket, elsősorban töltőtollakat.

Az Artus és a korai Lamy főleg alacsony és közepes árkategóriájú, de kiváló minőségű tollakat gyártott, köszönhetően annak, hogy korán, már a 30-as években felismerték a fröccsöntésben rejlő lehetőségeket. Így az Artus vált az első olyan gyártóvá Európában, amely a teljes tollat fröccsöntött műanyagból készítette. A cég erősen koncentrált az iskolás korosztályra, több modellt is kifejezetten a tanulóknak szántak, ilyen volt például az Artus Ballit, a Favorit, vagy később a Junior, vagy a Prinz.

A céget a 60-as évek elejétől az alapító fia, Manfred Lamy vette át, ő határozta meg a “modern” cég mindenre kiterjedő filozófiáját, alapelveit, amely magába foglalta a formatervezést, a márkaarculatot, a gyártástechnológiát, valamint a kommunikációt is. Ezeknek az elveknek és a cég filozófiájának a megtestesítője volt a modern cég első töltőtolla, a Lamy 2000, amely formabontó designjával és szokatlan anyaghasználatával a Lamy ikonikus termékévé vált. Így a mai Lamy ennek a tollnak a megjelenésétől, 1966-tól számítja saját történetét. A Lamy nemcsak egy hagyományos írószergyártó, hanem egy olyan design brand lett, amely mindig az innovációra és a modern designra fókuszál.

A cég modernizálásával párhuzamosan a korábbi modellek fokozatosan kivezetésre kerültek, helyüket újonnan tervezett tollak vették át. A Manfred Lamy által vezetett átalakítások fontos része volt, hogy az egyes termékcsaládok célzottan szűkebben körülhatárolható csoportok számára készüljenek. A 2000-es modell a sikeres férfiakat célozta meg, a ’74-ben bevezetett cp1 modell a női vásárlókat, de voltak töltőtollak fiatal felnőttek számára is. Egy iskolásoknak szóló töltőtoll ötlete a 70-es évek első felében fogalmazódott meg a cégnél, ez még hiányzott az új kínálatból. 1975-ben meg is kezdődött az új termékcsalád fejlesztése.

 

Külsős szakértők bevonása: új megközelítés

A célzott korosztály a 10-15 éves, általános iskola felső tagozatába járó tanulók voltak. A német iskolákban a töltőtoll nagyon elterjedt, a tanulók 6 éves koruktól többnyire ezzel tanulnak írni, így a Lamy számára ez egy többmilliós piacot jelentett.

Míg az alsó tagozatban az intézmény, vagy a tanárok írják elő az egyes írássegítő eszközök használatát, a felső tagozatban már lazábbak a szabályok, itt történik meg először egy diák életében, hogy saját maga választja ki az írószerét. A Lamy szándéka az volt, hogy az új termék legyen a „második töltőtoll” egy diák életében, az első olyan, ami a saját választása, a személyiségének kifejeződése. További nem titkolt cél volt, hogy már fiatal korban megismertesse a brandet a felhasználókkal, kialakítson egy márkahűséget, hogy a későbbiekben is Lamy tollat válasszanak.

A kor iskolai töltőtollai inkább a felnőtt töltőtollakat imitálták, gyakran azoknak a leegyszerűsített, vagy színes verziói voltak. Ebbe a kategóriába szeretett volna a Lamy betörni egy olyan termékkel, ami magán viseli a tipikus Lamy márkajegyeket.

 

Egy iskolai töltőtoll tervezése

A Lamy termékek tervezését az 1960-as évektől Gerd A. Müller és egy belsős tervezőmérnökökből álló csoport végezte. Ennél a termékcsaládnál viszont egy külsős  céget, a Prof. Bernt Spiegel vezette Entwicklungsgruppe Mannheimet  bízták meg. Spiegel gazdaság- és szociálpszichológus volt, formatervezőként pedig Wolfgang Fabian dolgozott a csapatban, őt szokták a Safari fő tervezőjeként emlegetni. Wolfgang Fabian később a cég legtöbbet foglalkoztatott tervezőjévé vált, olyan tollak fűződnek a nevéhez, mint pl. a white pen, az első teljesen fehér írószer, a swift, az első kupak nélküli roller, vagy az egy vékony fémlapból hajtogatott Spirit.

A tervezést integrált termékfejlesztés kereteiben végezték, egy olyan összehangolt munkamódszerrel, amelyben a különböző vállalati funkciók (pl. mérnöki tervezés, gyártás, marketing, értékesítés, stb.) együtt, párhuzamosan és folyamatos kommunikációval vesznek részt az új termék fejlesztésében, egészen annak piacra kerüléséig. Ez az újszerű megközelítés némileg szokatlan volt abban az időben a hasonló méretű vállalatok körében.

Míg a kor iskolai töltőtollai elsősorban pedagógusok és oktatási szakemberek tanácsai alapján készültek, a Lamy emellett a gyerekek véleményét is fontosnak tartotta. Így a termékfejlesztésbe a célzott korosztály tagjait is bevonták, a toll az ő folyamatos visszajelzésük alapján formálódott.

A Lamy safari tollal tollal kapcsolatban a következő követelmények fogalmazódtak meg a tervezés során:

• kialakításában és megjelenésében legyen robusztus, „tönkretehetetlenséget” sugározzon
• legyen matt felületű, fekete tollheggyel
• legyen egy jellegzetes és strapabíró csíptetője
• a kupak illeszkedését és a tolltest fogórésztől való vizuális elválasztását egy O gyűrű segítse
• rendelkezzen kényelmes tartássegítő markolattal
• legyen tintaablaka
• kupak nélkül se guruljon le az asztalról

 

A Lamy négy formatervezési alapelve

A Lamy a cég modernizálása során a 60-as években felállított egy négy pontból álló kritériumrendszert, aminek a cég minden termékének meg kell felelnie. A négy pont a következő:

• Egyediség
• Használhatóság
• Kommunikáció
• Képformálás

A kritériumok szerint a termékeknek egyediségükkel el kell különülniük a versenytársak termékeitől, és valódi innovációnak kell lenniük. A design nemcsak a használati tárgy szépségét, hanem a használhatóságát is kell, hogy szolgálja, kényelmesebbé, ergonomikusabbá téve azt. A design-nak világosan ki kell fejeznie, hogy melyik célcsoporthoz szól, minőség, ár, státusz, érték tekintetében. Ahogy az egyes célcsoportokhoz való alkalmazkodása különbözővé, úgy a közös értékrend hasonlóvá teszi a Lamy termékeket, minden termék mutatja lamyságát. A Lamy termékek közös jellemzője, hogy modernek és funkcionálisak. Később a négy pont kiegészült egy ötödikkel, a fenntarthatósággal.

A tervezőknek először is fel kellett tenniük a kérdést, hogy az új írószer, amely jelentősen eltérne a korábbi termékektől meg tud-e úgy felelni a Lamy négy formatervezési alapelvének, hogy közben megtartja a célcsoportspecifikus igényeket. Hogyan lehet egy toll egyszerre letisztult, funkcionális, viszont fiatalos és vonzó egy tízéves gyerek számára is? Emellett pedig legyen megjelenésében különleges, amely jelentősen különbözik nemcsak a kisiskolás íróeszközöktől, de a felnőttek tollaitól is. Valamint feleljen meg egy iskolás gyerek használati igényeinek: legyen tönkretehetetlen és alkalmas a mindennapi tartós használatra.

Lamy safari: kaland és szabadság egy tollban

A safari fejlesztésében fontos szempont volt, hogy a termékcsalád mögé egy olyan témát építsenek fel, amely megkönnyíti a célcsoport kapcsolódását a termékhez, segítve ezzel az érzelmi bevonódást. Ennek a témának meg kellett jelennie a termék nevében, megjelenésében, csomagolásában és a reklámjában. Átfogó piackutatás és hosszas ötletelés után a kiválasztott téma a természetközeli, aktív szabadtéri életstílus, az „outdoor life” lett. Ez az a téma, amely ki tudja fejezni egy töltőtollon keresztül a korcsoportra jellemző legfőbb tulajdonságokat: a kaland- és szabadságvágy, az önállóság és a szülőktől való elszakadás. Innen jött a név is: safari, amely magába foglalja a kalandot, a felfedezést, de kapcsolódik az egzotikus tájakhoz, állatokhoz is, amivel a legfiatalabbakat szerették volna megcélozni. 

Formát ölt a vízió: a végleges design

A tervezők egy jelentősen elnagyolt és eltúlzott modellből indultak ki, fokozatosan finomítva rajta, míg végül eljutottak a végső formához. Így alakult ki a végleges, letisztított forma, az a toll, ami a mai napig szinte változatlan formában kapható: egy hengeres test, két oldalán hosszában csonkolva, ami megakadályozza, hogy leguruljon az asztalról, ezen a lapos részen 1-1 tintaablakkal.

A hengeres testhez egy menettel kapcsolódik a fogórész, az ergonomikus, egyik oldalán lekerekített tartássegítő markolattal. A kettőt egy fekete gyűrű választja el egymástól, ami a kupak megfelelő pozíciójáért is felel.

A kupak szintén hengeres kialakítású, végében egy óriási feketére festett bronz csíptetővel, ami a toll legjellegzetesebb része. A kupakot egy fekete fém csavar zárja le.

A töltőtoll a ma is kapható Z50-es acélhegyet (akkor még más néven) és tintavezető rendszert kapta, amelyeket kifejezetten ehhez a tollhoz fejlesztettek ki. A cél itt is a tartósság és a használhatóság volt. Ennek megfelelően úgy találták ki, hogy akár egy iskolás gyerek is könnyedén kicserélhesse, ha más vonalvastagságra vágyik, vagy esetleg baleset éri a tollat. A töltőtoll a standard Lamy patronnal, vagy konverterrel használható.

Az új töltőtollak egy műanyag (manapság karton) gyűrűvel lettek ellátva a test és a fogórész találkozásánál, ezt eltávolítva a két alkatrész összecsavarható és használatra kész.

A toll a fém részeken kívül rendkívül tartós ABS műanyagból készült, matt kivitelben. Két színben jelent meg: a fiúknak szánt modell “Savannagrün” (egyfajta olajzöld), a lányoknak szánt pedig “Terrarot” (terrakotta) színben. A piackutatások szerint ezek a színek jól kapcsolódnak a szafari témához, ráadásul divatban is voltak a 70-es évek végén, 80-as évek elején. A tollhegy a tervek szerint mindkét szín esetében fekete lett volna.

A szafari téma nemcsak a tollban, hanem a hozzá tartozó kiegészítőkben, dekorációkban, reklámanyagokban és a reklámkampányban is megjelent, a tollak például egy konténerszerű, kartonból készült, megjelenésében egy teherszállító ládára hasonlító dobozt kaptak, rajta egy egyedileg tervezett, stencil-szerű betűtípussal megjelenítve a Lamy safari emblémáját.

A csomagolás és az apróbb kiegészítők mellett az expók, kiállítások teljes berendezése is a szafari tematikájában készült – székekkel, állványokkal, kiállítási standokkal. Ezek tervezéséért Gerd A. Müller volt a felelős, aki többek között a Lamy 2000 tervezője is volt. A minden részletre kiterjedő tervezés azonban még nem volt elegendő ahhoz, hogy a toll a piacra lépjen, szükség volt még egy előtesztelésre a korosztályól válogatott gyerekek részvételével.

A gyakorlat próbája: mit mondtak a gyerekek?

A piacra lépés előtt egy elfogadottsági kutatás keretében a megfelelő célcsoporttal tesztelték nemcsak magát a termékcsaládot, de a hozzá kapcsolódó kiegészítőket, reklámanyagokat is. A gyerekek viselkedéséből és reakciójából megerősítést nyert, hogy a termék és a mögöttes téma jól működik együtt, viszont pár apróbb változtatásra is szükség volt a gyerekek véleménye alapján.

Változások történtek a színekben és a tollhoz kapcsolódó kiegészítőkben is. Az alapkoncepció az volt, hogy fekete heggyel látják el a tollakat, viszont ez változott, a lányoknak szánt modell acél színű hegyet kapott. A tollak klipszéhez eredetileg állatfigurákat lehetett volna csíptetni, ezt az idősebb korosztály túl gyerekesnek tartotta, ezért a tervezők elvetették ezt az ötletet. (Érdekes, hogy a klipszhez csíptethető figurák az utóbbi években visszatértek egyes különkiadásokon, pl. Line Friends, Pokémon, Starbucks special edition).

Az ár meghatározásakor fontos szempont volt, hogy a toll elérhető legyen egy átlagos diák számára is, ezért az árat 20 márkában határozták meg a töltőtoll esetében. Ez 1980-ban kb. 3 mozijegy árának felelt meg, és kevesebb, mint harmada volt egy acélhegyű cp1 töltőtollnak. Az ár a népszerűség növekedésével és az előállítási költségek későbbi növekedésével sem változott, 20 márka körül maradt, és ezt a mai napig sikerült körülbelül ugyanezen a szinten tartani.

A cikk következő része a piacra lépésről és az azt követő időszakról fog szólni, röviden kitérve a safari egyes változataira és színeire.

(Folytatása következik)