Négy év alatt hagyománnyá vált a Hungary Pen Show. Pethő Sándorral és Bikfalvi Mátéval arról beszélgettünk, hol tart ma a magyar írószerpiac, és mit hoz a november 21-i rendezvény.
Tavaly, a harmadik rendezvény előtt még arról beszélgettünk, hogy a hazai pen show-k történetében véget ért a kísérletezés időszaka: a szervezők már nem egyszerűen egy új eseményt próbálnak létrehozni, hanem hagyományt szeretnének teremteni. Azóta eltelt egy év, Máté és Sándor pedig nemcsak a hazai show szervezésével foglalkoztak, hanem több külföldi rendezvényre is eljutottak.
Közben a Hungary Pen Show is változik: egyre több kiállító, nemzetközi tapasztalat és új programelemek jelennek meg benne. De vajon változott-e közben az is, ahogyan ők maguk gondolkodnak a pen show-k világáról?
Külföldi tapasztalatok, hazai show
Az elmúlt egy év alatt számos nemzetközi rendezvényen megfordultatok kiállítóként. Változott valami abban, ahogyan ma a pen show-ról gondolkodtok?
Máté: Alapvetően nem. Haladunk a megszokott kerékvágásban. Most már főként a rendezvény reklámozásával foglalkozunk, mert úgy gondoljuk, hogy ezen a területen van a legnagyobb fejlődési lehetőség. Az első Hungary Pen Show-n még mi vadásztuk a kiállítókat, most pedig már a kiállítók keresnek meg minket.
Sándor: Ez azért elég jó visszajelzés arra, hogy valami elindult.
Volt olyan külföldi rendezvény, ahonnan hazafelé azt mondtátok: „Na, ezt Budapesten is meg kell csinálnunk”?
Sándor: Közös vacsorán gondolkodunk a kiállítóknak. Illetve a holland töltőtollklub például pecsétgyűjtő túrát szervez a különböző kiállítókkal. Ezek olyan ötletek, amelyekből mi is tudunk meríteni.

Milyennek érzitek közben külföldön a saját márkáitokat? Mennyire látható ma a Pendors és a Pennonia a nemzetközi mezőnyben?
Sándor: Nehéz, fogós kérdés, főleg azért, mert mindenki hazabeszél. Itthon erősebb vagyok, de a külföldi kiállításokon is vesznek Pendors tollakat, annak ellenére, hogy a nyugati konkurencia nagyobb, és még kedvezményekkel is csalogatja a vevőket. A Pendorsnak erre nincs szüksége.
Máté: Mi pedig csodálattal nézzük, hogy a Pennonia sok szempontból erősebb és ismertebb brand külföldön, mint Magyarországon. Határozottan úgy gondolom, hogy a külföldi tintarajongók nélkül a Pennonia ma nem tartana ott, ahol.
A holland Pen Show-n például egészen más léptékkel találkoztatok. Mi volt az, ami szakmailag vagy résztvevőként a legjobban megmaradt bennetek? És mi az, amit ebből ténylegesen át is tudtok ültetni Budapestre?
Máté: A kiállítók megfelelő kiszolgálását például már átvettük. Biztosítunk vizet, kávét, ennivalót. Vannak segítőink is, akik tudnak fordítani a kiállítóknak, vagy vigyáznak az asztalukra, amíg elugranak valamit elintézni, vagy megbeszélni.
Sándor: És tervben van az online jegyértékesítés is. Ezt mindenképpen szeretnénk meglépni.
A Dutch Pen Show-n idén különösen erős volt a workshop-vonal: 27 workshopot szerveztek, vintage restaurálástól a tollkarbantartáson át a kalligráfiáig. Mi az, amiről ott derült ki számotokra, hogy egy nagy nemzetközi show-n működik, de Budapesten egyelőre nem lenne értelme?
Máté: Sajnos konkrétan a workshopok nem nagyon akarnak nálunk működni. Mi látjuk az értelmét, de eddig azok, akiket megkerestünk, nem nagyon láttak benne fantáziát, csak akkor, ha mi fizetünk nekik, és a belépés is ingyenes. Nulla rizikó, maximum nyereség.
Hollandiából például konkrétan jelezte egy kalligráfus, hogy szívesen jönne hozzánk workshopot tartani. Egyelőre még nem hoztunk döntést addig, amíg az online jegyrendszert ki nem alakítjuk.
Régi írószerek, kortárs alkotók
A Hungary Pen Show-n kezdettől fogva jelen van a vintage és a kézműves vonal. Miért tartjátok fontosnak, hogy ezek ne csak kiegészítői, hanem valódi részei legyenek a rendezvénynek?
Sándor: A múlt is ugyanolyan fontos, mint a jövő. A régi íróeszközök az életünk részei voltak, megalapozták az írás iránti szeretetünket. Ott a helyük velünk.

Mit tud adni egy ötven-, hetven- vagy akár százéves toll egy mai írószerrajongónak, amit egy új toll nem? És fordítva: mit tud egy mai kézműves toll, amit egy klasszikus gyártó soha nem tudott volna megadni?
Máté: Más életérzetet ad egy öreg toll. Egy életet leélt tárgy. Ha mesélni tudna arról, hány kézen ment keresztül, biztos érdekes dolgokat hallanánk. Egy modern, új kézműves tollal pedig mi írhatjuk meg a történetünket a következő generációnak.
Sándor: Természetesen az anyaghasználat és a kialakítás is más. Egy mai kézműves és egy régi, tömeg-gyártott vintage toll között nagy különbség az is, hogy a kézműves toll mögött látunk egy készítőt, egy embert. Ez sokak számára fontos tényező.
Tulajdonképpen ez lehet az egyik híd a két világ között. Van olyan pont, ahol szerintetek összeér a vintage és a mai kézműves világ?
Sándor: Mindenképpen. Akár az anyaghasználatban, akár az elkészítésben. Harminc plusz évvel ezelőtt sem modern, CNC-s számítógépes gépsorokon készültek a tollak. Azokat a gépeket és magukat a tollakat is emberek mérték, készítették és finomhangolták. A modern tömeg-gyártott tollak között ez már inkább ritkaság.
Ami más lesz a IV. Hungary Pen Show-n
A korábbi rendezvényeken már megjelentek nagy nemzetközi márkák is. Idén merre szeretnétek továbbvinni ezt az irányt?
Máté: Nyitottak vagyunk, sőt szeretnénk, ha nálunk is jelen lennének. Sok nagy tollgyártó helyi képviselete azonban még válaszra sem méltat minket, ami számunkra furcsa, hiszen a külföldi kiállításokon ott vannak.
Szerintünk ez egy ördögi kör. Hogyan legyen népszerűbb Magyarországon a töltőtoll, ha maguk a töltőtollgyártók sem akarják népszerűsíteni?

Mindenesetre mi annak csak örülünk, ha nemzetközi kiállítók is jönnek, hiszen annyi kiváló kis és nagy készítő létezik, fantasztikus termékekkel.
Mi fontosabb számotokra: hogy minél több márka legyen jelen, vagy inkább az, hogy olyan márkák és készítők érkezzenek, akik valamiért érdekesek a magyar közönségnek?
Sándor: Is-is. Mi a platformot adjuk. Ha valaki be szeretne lépni a magyar piacra, ez egy ideális lehetőség. Azt pedig már neki kell tudnia, hogy van-e rá igény, vagy meg tudja-e teremteni magának ezt az igényt.
Mennyire fontos ebben a személyes jelenlét? Más egy tollat egy webshopból megvenni, és más úgy találkozni vele, hogy ott áll előtted az ember, aki megtervezte vagy elkészítette.
Sándor: Teljesen más. A készítő szeretgeti a tollat, akár nyolc vagy több órát is dolgozhat egy írószeren. Mindent tud róla. Egy bizonyos szinten a saját gyerekét bízza az új gazdára.
Lesz olyan tematikai változás az idei show-n, amit a visszatérő látogatók rögtön észre fognak venni?
Máté: Igen. Idén a Pennonia tintakeverő workshopot szervez, és rengeteg új, érdekes kiállítónk is lesz.
Ha valaki tavaly ott volt, mi az az egy dolog, amit idén másképp fog megtapasztalni?
Sándor: Még jobb, még vidámabb, még szeretetteljesebb hangulatot. Ezen a családias és baráti hangulaton nem szeretnénk változtatni.
Milyen ma a magyar írószerpiac?
A tavalyi interjúban már szóba került, hogy egyre tudatosabbak a vásárlók, és fiatalabb generációk is megjelennek. Most, egy év tapasztalatával a hátatok mögött, hogyan látjátok a magyar piacot?
Máté: Széttöredezettnek. Valószínűleg sok toll-, tinta-, papír- és írószerrajongó van, de nincs egy olyan közösségi tér, ahol ezek a kisebb csoportok találkozni tudnak.
Félnek az új dolgoktól, inkább a jól bevált régi dolgokat választják. Kis készítőként nehéz bekerülni a piacra. Sokan azt hiszik, hogy egy kis manufaktúra nem képes minőségi terméket készíteni.
Mi az, amiben szerintetek már felzárkóztunk a nemzetközi mezőnyhöz, és mi az, amiben még nagyon messze vagyunk?
Máté: Azon kívül, hogy nálunk is van már pen show, még nagyon messze vagyunk minden téren mind a nyugati – európai, amerikai –, mind a keleti piacoktól, például Hongkongtól vagy Japántól.
Van ma Magyarországon valódi kereslet prémium írószerekre, vintage tollakra és kézműves darabokra, vagy még mindig egy szűk gyűjtői közösség tartja életben ezt a piacot?
Sándor: Van kereslet, és kimondottan nem a gyűjtők tartják életben a kézműves termékeket.
Akkor tulajdonképpen a Hungary Pen Show maga is piacépítő szerepet játszik?
Máté: Mi inkább szeretnénk megmutatni a lehetőségeket, és ezáltal növelni az érdeklődést, a tudatosságot, népszerűsíteni a kézírás szeretetét.
Most egy kicsit ne a show-ról beszéljünk…
Az interjú végén most fordítsunk egyet a beszélgetésen. Ne a Hungary Pen Show szervezőit, hanem egy kicsit Mátét és Sándort kérdezzük.
Sanyi, mi volt az a toll, amin idén a legtöbbet dolgoztál?
Sándor: A háromszög alakú ebonite töltőtoll. Négy napig dolgoztam rajta, hogy minden olyan legyen, ahogy elterveztem és szeretném.
Máté, idén is készülsz meglepetés tintával?
Máté: Igen, korlátozott számban, összesen 50 üveg készül. Az idei szín egy gyönyörű kármin lesz. A honlapon és az online felületeinken már láthatják is az olvasók, hiszen minden évben az aktuális szín alapján változtatjuk a grafikáinkat.
Van olyan külföldi élményetek az elmúlt évből, ami miatt most már másképp álltok neki a negyedik Hungary Pen Show megszervezésének?
Sándor: Nincs. Ugyanolyan elhivatottak vagyunk, mint eddig!
Akkor maradt az eredeti lelkesedés – csak közben több lett a tapasztalat. Ha pedig egyetlen mondatban kellene megfogalmaznotok, miért érdemes november 21-én eljönni a IV. Hungary Pen Show-ra, mit mondanátok?
Máté: Ez nem az a kiállítás, ahol az ember végigszalad. Nálunk olyat lehet látni, amit Magyarországon sehol máshol.
Információk a rendezvényről:
IV. Hungary Pen Show – 2026. november 21. (szombat) 10.00 – 16.00
Helyszín: Lurdy Konferencia- és Rendezvényközpont,
Bővebb információ a Hungary Pen Show honlapján.